A fapellet amerikai találmány, az 1920-as években kezdett a technológia terjedni az USA-ban és Kanadában. A fűrészmalmok porát, forgácsát kezdték összepréselni. A jól égő, tiszta és kellemes illatú anyag páratlan karriert futott be a világban. Komoly iparággá nőtte ki magát gyártása és az égetésre alkalmas kazánok forgalmazása. A fapellet tisztaságát annak köszönheti, hogy a fának csak a legbelső -kéreg, levél és pormentes - részét préselik össze pelletnek. A fapellet hamutartalma 1% alatt van. Ennél több hamut a pelletégők nem viselnek el. A fapelletre alkalmas berendezések csak fapellettel használhatók, más anyagtól eldugulnak. A fapellet ára Németországban mára a gáz ára fölé emelkedett és ára itthon is nagyon magas, 2010-ben 50Ft/kg körül alakult.

A fapellet a CARBOROBOT kazánok új Bio típusaiban használható, a kazán fapellet üzemmódba állítható.

Fapellet használatához szükésges betétlemez a régebbi CARBOROBOT Bio berendezésekhez külön megvásárolható.

Ferencz Ákos
CROPELL

Ha az utca emberét megkérdezzük, többségük csak találgatna. De valljuk, be sokan csak dobálóznak ezzel a szóval és pontos tartalmát, hátterét maguk sem tudják.
Megkísérelünk egy kicsivel tágabb rálátást biztosítani mind az utca emberének, mind pedig azoknak akik komolyabban akarnak foglalkozni a témával.

A pellet egy forma. Semmi különös nincs benne. Lehetne rudacskának, bogyónak vagy kukacnak is hívni az ilyen formát. De ez nem hangzik elég komolyan ezért inkább a nyugati szóhasználatot vettük át.
A pellet tehát alapvetően sem a pontos méret sem a rendeltetést vagy alapanyagot nem jelenti. Azaz lehetnek nekem akár műanyag rudacskáim, orvosságaim, de darált húsom és nyúltápom is, valamennyi pellet. Pedig ezek egyike sem készült ugyanazzal a géppel vagy eljárással.
Miért ez a hasonlóság?
Ha belegondolunk az egyik legkézenfekvőbb forma ez. Ha az alapanyagot péppé, porrá őrlöm és folyamatosan egy vagy több kis furaton átpréselem, akkor kis rudakat kapok (lásd húsdaráló). Ha ezeket a rudakat eltördelem hosszirányban, kész a pellet. Azaz egy képlékeny, kezelhetetlen masszából egy könnyen kezelhető, többé kevésbé egyforma formájú darabokat kapok. Ezt tudom osztályozni, szállítani, adagolni. Csupa olyan műveletet, ami az automatizált világunkban elengedhetetlen. Ha pedig ez előállítás során még össze is tudom nyomni, azaz kipréselem a levegőt a ledarált részek közül akkor helyet is nyertem, ami szükséges ahhoz, hogy gazdaságos legyen vele foglalkozni. Gondoljunk csak bele, sok esetben egy hetedére tömörödik össze az anyag. Tehát egy hetednyi alapterület kell a tároláshoz, hét teherautó helyett egy is elég ugyan annyi energia elszállításához, de nekem, felhasználónak is hetente egyszer kell csak feltöltenem a tartályt, nem pedig minden nap.
Akkor miért nem préselünk mindent össze, ha lehet még jobban?
A kérdés jogos, de sajnos mint minden beavatkozás rengeteg energiával jár. Először porrá kell mindent ledarálnom, azután szinte összekalapálnom. A darálás bajos művelet és költséges. Az alapanyag odaszállítása sem kis feladat. Ha pedig minden levegőt kipréseltem a darálmányból, akkor az alapanyagot már nem tudom jobban összenyomni. Vannak fizikai és gazdasági határok. A energetikai pelletek ezeket a határokat feszegetik. Pont ezért olyan nehéz feladat. Gyártónak, felhasználónak egyaránt.
Akkor miért csináljuk?
Mert úgy tűnik nincs más esélyünk. Az előbb említett határok gazdaságilag a gázárak emelkedésével nyíltak meg. A klímaváltozás jelei pedig egyre szembetűnőbbek. Hazai energiánk nagy részét fűtésre fordítjuk. A szén, gáz, olaj mind ásványi, azaz többlet széndioxidot bocsát ki, növelve az üvegházhatást, ami elősegíti a klímaváltozást. Ha minden hazai erdőt kivágunk tűzifának, egy darabig meleg lesz, de azután? A gyerekeink? Vagy vágassuk ki a szomszéd országok fáit? Sokan beszélnek megújuló energiaforrásról és a fát, az erdőt is idesorolják. De sokszor megfeledkezünk arról, hogy vannak rövid idő alatt megújuló (pl. évenként) és lassan megújuló alapanyagok vagy más néven biomasszák. Az erdő, a fa a lassan megújulók közé tartozik. Legfőképpen, ha csak a belsejét hasznosítjuk, ágakat, kérget eldobjuk. Ez történik ugyan is a fa-pelletnél. Az energiaerdők, ültetvények jelentős része gally és kéreg. Ebből a jelenlegi fa-pellet szabványnak megfelelő fűtőanyagot nem lehet készíteni! A szabványos fa-pellet a fa legbelső részéből készül, abból, amiből bútoraink, tetőink is.
Miért nem hasznosítjuk a fa többi részét?
Ehhez kicsit vissza kell menni az időben. Pár évtizede a fafeldolgozó ipar melléktermékeként keletkezett fűrészpor és faforgács sok gondot okozott. Nem tudták hol tárolni, nem volt gazdaságos a szállítása. A közvetlen elégetése nehézkes volt. Sok esetben csak kiszórták a földre. Az energia árak emelkedtek, s ekkor jött az ötlet, valahogy össze kellene préselni és eltüzelni. Az állattenyésztésben alkalmazott takarmány prések rendelkezésre álltak. Sok kísérletezés és fejlesztés után ezeket átalakították és elkezdődött a fa-pellet gyártás. A fa belseje jól, szinte hamu nélkül ég el. Egyszerű égető kelyhekben könnyűszerrel eltüzelhető lett a fa-pellet. Sorra másra alakultak a kazán gyártók, szinte kivétel nélkül mind ugyanerre az egyszerű égetési eljárásra alapozva. Hamarosan megjelentek a szabványok, melyek szigorú határértékeket állapítottak meg. A kelyhes égetés ugyan is kényes. A magas hamutartalom hamar eltömi. Nincs is szebb mint télen a kihűlt lakás közepén az égő kehelyből a összekeményedett salakot kivakarni! Mi a megoldás? Szigorítjuk a szabályokat. Még alacsonyabb hamutartalmat engedünk meg. Így is történt, a DIN szabvány után megjelent a DIN+ ami már csak a legeslegjobb fáknak a legeslegközepéből engedi meg a fa-pellet gyártását. Ez van érvényben ma is. Persze, mindaddig, amíg hegyekben áll a fűrészpor és hulladéknak minősül, lehet belőle válogatni, mazsolázgatni. De egyre többen és többen kezdték használni, megnőtt a kereslet. Az évek, évtizedek alatt felhalmozódott fűrészpor hegyek lassan eltűntek és az éves utána termelés nem bizonyult elegendőnek. Elindult hódító útjára a nemzetközi pellet piac. Oroszország, Kanada és sok más földrész is csatlakozott a termeléshez. Szállítják hajón, vasúton, teherautón. Az import gázt és szenet egyre többen lecserélik import fa-pelletre.
De legalább ez megújuló energia!
Igaz, de lassan, 15-20 év alatt újul meg. Ezzel akkor is számolni kell, ha messze van, és nem a mi erdőnk. Nem tudom az orosz jogi szabályozás mennyire erős, hogy kivágott fák helyén az új erdők telepítését kiharcolja. Eközben a piac azonban egyre erősebb. Ennek következtében az ár is az egekbe szökött. Sok esetben megközelítette a gázét. És sok esetben nem is lehetett kapni. Nyugati szomszédjaink ugyan is hajlandóak többet fizetni érte mint mi. Inkább oda viszik. Kérem tehát az olvasót, gondolja meg, mielőtt a lakása közepébe egy szép légfűtéses fa-pellet kandallót épít be, egyedüli fűtő eszközként!
Mi a teendő?
Azért nem kell kidobni a fa-pellet kályhákat. Jó azonban tájékozódni. Minden esetben érdemes akkora fedett tároló kapacitást létrehozni a ház körül, melybe az egész téli tüzelőt el lehet tárolni. Ha erre nem adódik lehetőség, akkor olyan kereskedőt kell találni, aki megfelelő pénzért eltárolja a már kifizetett mennyiséget. Legfontosabb azonban időben beszerezni a fűtőanyagot. A nyár hevében nehéz erre gondolni, tudom, de megéri. Egyrészt mert akkor még van, másrészt olcsóbb is. Azután ha lehet több éves szerződést kell kötni. Így a kereskedő is biztosítva van, mi is.
Jól látható, az ellátás biztonsága kulcs kérdése az iparnak. Véleményem szerint nincsenek megfelelő hazai tároló kapacitások. Egy tüzép erre kevéssé alkalmas, nem lehet a szabadban tárolni a fa-pelletet. Az sem megoldás, hogy csak kamionnyi megrendelést esetén állnak velem szóba a kereskedők. Ennek az elosztó hálózatnak ki kell épülnie. Amíg ez nem lesz mindenki számára elérhető, inkább kuriózum marad az egész, valódi piaci verseny nélkül. Ez pedig senkinek sem jó. A táblázatban éppen ezért esik több szó a ellátásról, mint magáról a fa-pelletről. Az olyan kérdések hogy legkisebb rendelhető mennyiséget, saját raktár kapacitás, tavalyi szállított mennyiség mind mind az ellátás biztonságát hivatott kikutatni. Ki kell alakulnia a szállító eszközöknek is. Ezt nem lehet leönteni a ház elé, mint régen a szenet és belapátolni. Ide valódi szolgáltatás kell. Megfelelő eszközökkel, valamennyi felhasználói igényt kielégítve. Ha én egy bérház sokadik emeletén lakom, és nem cipelhetek, akkor is kell legyen megoldás. A gáz ugyan is felmegy a tizedikre is, a nyolcvan éves nénihez is. Igaz drága, de van. Mindaddig, amíg ezek az alternatív tüzelőanyagok nem tudják ezeket a problémákat áthidalni, nem lesz a drága gáznak valódi vetélytársa.

Az előző részben láthattuk, hogy a fa-pellet kényes. Kényes az alapanyagra és a tüzeléstechnikára. Ezt már tőlünk nyugatra is felismerték. Próbálnak is más irányba kutatni, csakhogy a fa-pellet már igen elterjedt és nehéz lecserélni. Magyarország lassan lépeget előre. Nálunk most terjed csak a pellet tüzelés. Hátrányunkból most előnyt kovácsolhatunk. Hogyan? El kell felejteni a "hagyományos" fa-pellet égőket.
Ha nyugatabbra felismerték a zsák utcát, miért menjünk bele mi is? Az fa-pellet égő kialakítása miatt nem lehetséges magasabb hamutartalmú anyagok eltömődés nélküli eltüzelése. Ide forradalmian más megoldás kell. A növények között megtalálható anyagok hamutartalma erősen változik, de a tiszta fáét egyik sem közelíti meg. A legjobbak is 4-5%-osak. Sok ezek közül salakosodik és jelentős szerves sav tartalma miatt erősen korrozív. Nagy a kihívás, de vannak már működő, piacon kapható kazánok is. Ezen technológiák nyomán kell elindulni. Hasonló dolgot kell csinálni, mint annak idején a fa-pelletnél, de tanulni kell a hibákból. Nem szabad mazsolázgatni. Mind szélesebb skálájú alapanyag elégetésére alkalmas a berendezés annál biztosabban lehet hosszútávon is ellátni olcsó tüzelővel. Ennek legalapvetőbb feltétele, hogy nem lehet érzékeny a magas hamutartalomra és salakosodásra. Ha ezt elértük, akkor bátran préselhetjük pelletté azt, amink van. Lehet szalmából, fűből, nádból, energiaerdőből. Ami legkönnyebben elérhető. A kulcsa mind a hosszútávon fenntartható gazdaságosságnak, mind pedig az ellátás biztonságának a diverzitás, azaz a sokszínűség figyelembe vétele. Jelenleg Magyarországon a található agri-pellet üzem kb. 50 km-es körzetében évenként jelentősen változó mennyiségű és minőségű mezőgazdasági anyagok keletkeznek, gyűjtőnéven: "biomassza". Találó kifejezés, ez valóban egy nagy massza, egy heterogén egyveleg. Ha ezt fel tudom dolgozni és el tudom tüzelni, akkor nincs vetélytársam. Ennél olcsóbb tüzelés nem lehetséges. A helyileg, szezonálisan legnagyobb mennyiségben keletkezett alapanyagok a legolcsóbbak. Ha olyan feldolgozó, pelletáló eljárást találunk, mely megfelel a tüzelő berendezés követelményeinek és a logisztikai igényeknek, akkor nyert ügyünk van.
De lehet e ilyen eljárást találni?
Már van magyarországi és külföldi példa egyaránt. Sorra épülnek olyan üzemek, ahol agri-pelleteket gyártanak. A növényolaj-préselés melléktermékeként keletkezett olajpogácsa is pellet formájú, a megfelelő technológia alkalmazása esetén. Ennek a kialakulóban lévő piacnak a sajátossága, hogy egyenlőre nincsenek szabványok. Azaz szabadon változtathatom az alapanyag összetevőket és a méretet. A felhasználót ugyan is a meleg érdekli. Ha a kályhám jó meleget ad olcsón, kevéssé érdekel, milyen alapanyagú tüzelő anyag van benne. Ez a gyártó felelőssége. Neki a fűtőértéket kell garantálni, a kazánnak a gond mentes elégetést. Jól látható, a két szereplő egymásrautaltsága. Ne gyártsak addig agri-pelletet, amíg nem tudom, hogy lesz e berendezés, amiben el lehet égetni. Elképzelhető, hogy a jövőben sok fajta agri-pellet lesz, amit azonban nem csak az összetevők változatossága de a mérete is megkülönböztet.
A forma is változhat?
A pellet feltételezhetően marad. De a fa-pelletnél megszokott 6-8mm átmérő nem valószínű. Ezt nem gazdaságos előállítani. Korábban ez felelt meg a fa-pellet égőnek legjobban, ezért terjedt el. Pelletnek nevezhetjük a rudacskákat 25mm átmérőig! Azon felül brikettnek hívjuk. Általában elmondhatjuk, hogy az átmérő, térfogatsúly és automatizálhatóság kompromisszumaként alakul majd ki a méret. Az átmérő növelésével csökken ugyan a gyártáshoz szükséges energia, ellenben a tömörség, a porladás mértéke nő. Az átmérő növelésével csökken a térfogatsúly, egyre kevesebb fér bele ugyan abba a tartályba, egyre több a köztes levegő. Ezáltal drágul a szállítás és tárolás, de ha nem kell messze vinni (helyileg keletkezett és felhasznált anyagok) akkor nem ez lesz a döntő költség. A brikett nehezen automatizálható és adagolható, megmarad kézi adagolásúnak. Valahol 12-20 mm között fog kialakulni szerintem az átmérő, és valószínű rövidebb lesz, mint a jelenlegi fa-pellet. Inkább a szén brikettre fog hasonlítani.
Ilyen lesz a jövő fűtőanyaga?
Ha logikusan gondolkodunk, könnyen beláthatjuk, hogy igen. Magyarország nem bővelkedik fában. Az import függőség fenntartása nem cél. A helyi mezőgazdasági anyagok feldolgozásával és helyi hasznosításával itthon maradnak a jövedelmek, nem vándorol ki az országból. Megoldást nyújthat a mezőgazdaság számára is. Ez hosszútávon is fenntartható, évenként megújuló energiaforrás. Ebben helye lesz a pár év alatt megnövő energiaerdőknek is, hiszen az ebből készült kérges fa-pellet inkább hasonlít az agri-pelletekre mint a hagyományos fa-pelletre. A különböző anyagok keverésével a gyengébb minőségű és fűtőértékű alapanyagokat fel lehet javítani, tüzelésüket könnyebbé tenni. Folyamatosan változni és fejlődni fognak ezek az fűtőanyagok, újabb és újabb növényfajták nemesítésével, elfeledett fajták felújításával. Mindig alkalom lesz olcsóbb és jobb után kutatni. A préselési eljárás is változhat, a jelenlegi módszerek elsősorban száraz anyagot képesek tömöríteni így a szárítás sok esetben elkerülhetetlen és drága. Célszerű kisebb üzemeket telepíteni nagyobbak helyett, az alapanyag logisztikai költségeinek minimalizálása végett. Jól látható, hogy komoly kihívást jelent ennyi anyagnak a mozgatása. Vonatkozik ez a kész termékekre is. A fa-pelletnél ismertetett elosztó hálózat megléte, kiépítése itt is elengedhetetlen. A nagy mennyiségek miatt nem éri meg köztes tárolókba szállítani és onnan elosztani. Közvetlen a gyártótól érdemes vásárolni fűtőanyagot. De ennek kidolgozásához még sok idő és munka kell.
Vannak azonban olyan területek, ahol már most is jól használhatóak. Kisüzemek, kertészetek, önkormányzati intézmények, stb. Nagyobb teljesítmény igényük miatt már jelentősen olcsóbb az agri-pelletek alkalmazása a gázhoz képest. A kisebb méretű tüzelő berendezések fajlagosan drágábbak, de új beruházás esetén mindenképpen megéri,1-2 éven belül megtérül.