A szén foszilis fűtőanyag, ma is nagyon fontos és elterjedt. Régi beidegződések, rossz kazánok miatt sokan még ma is a füstőléssel, kormos kéményekkel azonosítják. A korszerű kazánokban tisztán , nagyon kevés füsttel használható. A legtöményebb, energiadús szilárd fűtőanyag. Tárolásra nem érzékeny. Bio anyagokkal keverhető, ekkor használata ökológiailag sokkal kedvezőbb. Nagyobb távolságra is érdemes szállítani.

--------------------------------------------------------------------------------

A szénféleségek megkülönböztetése koruk alapján:

A lignit a legfiatalabb szén, szerkezete még erősen fás. A lignitek fűtőértéke többnyire 3,5-10 MJ/kg között van a nagy nedvesség és hamutartalom miatt. Előnye, hogy nagy mennyiségben nem túl vastag takaróréteg alatt található, külfejtéssel kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonsága miatt csak nagy erőművekben lehet gazdaságosan eltüzelni.
A CARBOROBOT kazánok a lignitekkel is használhatóak. A magas nedvességtartalom miatt ajánlott a Bio változaok telepítése, mert ezek alkalmasak a vizes, nehezen mozgó lignit kezelésére.

Barnaszén: eocén korban, 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékeltégövi növények) A magyarországi barnaszén is ekkor keletkezett a Pannon tenger partján, de kisebb mennyiségben van krétakori barnaszén is (75-125 millió év). A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt. A feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17-20 MJ/kg körül helyezkedik el. Kemény barnaszén: ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: barnaszén) Lágy barnaszén: ha 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: lignit).
A barnaszenek lehetnek külső megjelenésük alapján: földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszenek. Összetételük alapján: szárítva széteső földes, egyenetlen törési felületű darabos, kagylós törésű, majdnem fekete szurok, nagy bitumen tartalmú bitumenes barnaszenek. Mindegyikben van kolloidálisan kötött víz. A barnaszenek mindegyikével használható a CARBOROBOT.
A használat egyik legfontosabb feltétele, a szemcseméret, ami ideálisan 5-25mm ( daraszén ).

Feketeszén: karbon korban, 300-350 millió évvel ezelőtt mocsárerdőkből (zsurlók, páfrányerdők) keletkezett. Magyarországon a Mecsekben levő feketeszén kora 150-200 millió év, tengerparti mocsarakból keletkezett. A feketeszenek fűtőértéke: 17-33 MJ/kg között van. Típusai a következők: Hosszú lángú szén: sok illó anyagot tartalmaz, rosszul kokszolható, lángkemencék ideálistüzelőanyaga. Gázszén: kisebb lánggal ég, könnyen gyullad, gyengén kokszolható. Kovácsszén: jól kokszolható. Kokszszén (zsírszén): Lágy, szilárdsága kicsi, jól összesül, nagy szilárdságú kokszot lehet belőle csinálni. Sovány kőszén: nem sülőképes.

Antracit: legidősebb szénféleség, teljesen homogén, fénye üveges, nem kokszolható.

A szenek közül a nem összesülő és nem kokszolódó, hossszúlángú fajták használhatóak a CARBOROBOT kazánokban. A használat egyik legfontosabb feltétele a szemcseméret, ami ideálisan 5-25mm(daraszén)

Brikett: A szénbányászat során keletkezett gyengébb minőségű port adalékkal(bitumen) összepréselik. A bitumenes brikett környezetvédelmileg nem előnyös. A jóminőségű szénporból adalék nélkül is készíthető brikett, ezek azonban drágábbak.
A CARBOROBOT tartályában a bitumen kiolvadhat, ezért csak próbák után lehet eldönteni, hogy megfelelő-e a brikett. A brikettek általában nagyobb méretűek
(40-60mm), mint a CARBOROBOT-hoz ideális méret, ezért csak szükség esetén használjuk. Létezik gyöngybrikett névvel kisebb méretű brikettfajta is, ami jól használható, de ez nem terjedt el, nehezen beszerezhető.

Szén szállításának eszközei: Tengeren: 100000-150000 tonna űrtartalmú tengerjáró hajók. Észak-Amerikából Európába, Ausztráliából Japánba. Dunán felső határ 1500 tonna/uszály. Vasúti szállítás: USA 100 db. 100 tonnás vagonok, egyszerre 10000 tonna szén.

A szén égésekor a nedvesség kémiailag aktív anyagokkal agresszív vegyületeket alkot, amelyek, - különösen a harmatpont alá hűtve – előidézik a szerkezeti anyagok korrózióját. Legtöbb bányászott szénfajtában jelentős mennyiségű kén is van (0,5-3,0 %). A kén nagyrészt kéndioxid formában a füstgázban távozik. Ha nagy a légfelesleg, kéntrioxid keletkezik, amely a nedvességgel már a kazánban kénsavat alkot. A szenek eltüzelésének szilárd maradéka a hamu. Gyakran a bányászott szénnek 25-40 % lehet ballasztanyag. A szénben levő hamu többletsúlyt és többletmunkát okoz a szén szállításánál, őrlésénél, mozgatásánál, energiát igényel a salak és a pernye eltávolításánál. A hamu kémhatását a benne levő elemek erősen befolyásolják: A jó minőségű szenekhamujában többnyire a savas alkotók dominálnak: (Si, Al), A gyengébb minőségű szeneknél több a lúgos komponens: (Ca, Mg, Na).

A fenti ábra azoknak szolgál egy kis megnyugtatásul, akik úgy érzik, a szén felhasználásával nagyon gazdaságtalan és környeztet túlterhelő dolgot művelnek. A grafikon nem mutat mást, mint az elektromos áram termelésének iszonyúan rossz hatásfokát. Az erőműben betáplált szénenergia töredéke jut el elektromosság formájában a fogyasztóhoz. Ha evvel a villannyal világítunk, melegvizet készítünk, akkor valójában a leginkább környezetszennyező módon járunk el. Sajnos a gáz és olaj alapú villanyáram termelés sem tökéletes megoldás, mert ugyan némileg jobb a hatásfokuk, de a gáz és olajszállítás infrastruktúrái alaposan hozzájárulnak a globális környezeti problémák kialakulásához, elég csak a tankhajó katasztrófákra gondolni. Az atomenergia lenne a legtisztább, ha nem lenne félelemkeltő és persze rendkívül költséges beruházás.

Jól megtervezett kazánokban a fogyasztónál történő szén és biomassza fűtés, melegvízkészítés a környeztet nem terheli túl, mivel az átalakítási és szállítási veszteségek kicsik. A biomassza kevés ként tartalmaz, ezért mindenképpen előnyösebb a szénnél. Ám a szénfajták közül sok van ami nagyon alacsony kéntartalmú, ezek felhasználása a kisfogyasztóknál nem okoz környezeti károkat.

A globális felmelegedés veszélyének okán keltett kollektív lelkiismertfurdalás sok kisfelhasználót arra késztet, hogy aggódva gondoljon jól bevált régi vagy új szénkazánjára. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az ipar, ami kiszolgálja pazarló fejlett társadalmak luxus igényeit, százszor nagyobb felelőse a széndioxid, kéndioxid, por és egyéb szennyeződéseknek, mint a lakossági felhasználók. Ráadásul az erőművek egy kicsi területen szennyezik irdatlan mennyiségű fűtőanyaguk elégetésével a környezetet. Az egyéni felhasználók berendezései és szennyezései pedig nagy területen eloszlanak.

A világ energiafelhasználásának drámai növekedésére és az olajtermelőktől való egyre szorosabb függésre hívja fel a figyelmet a nemzetközi energia ügynökség, az IEA most közzétett tanulmánya. A "Világ energia-kilátásai, 2004" címmel megjelent tanulmány megállapítása szerint 2030-ig a lakosság és a gazdálkodók energiafelhasználása 59 százalékkal emelkedik. Komolyabb politikai fordulat nélkül ezt az igényt a jövőben is 85 százalékban csak szénből, olajból és gázból lesz lehetséges csak kinyerni. A felhasználás növekedésének kétharmadáért a fejlődő országok lesznek felelősek, közöttük is elsősorban Kína és India.

A világ foszilis energiakészletei

Az elkövetkező évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá válik majd a fosszilis energiahordozók korlátozott mivolta, az olajtermelőktől való függés azonban ennek ellenére is fokozódik majd. "Egyre kevesebb ország termel majd egyre több olajat, közöttük is elsősorban az OPEC közel-keleti tagjai" - mutat rá a tanulmány. A világ ellátási függősége a szállítási fennakadások kockázatától egyre inkább növeli az ársokkok veszélyét és azok gazdasági hatását. A tanulmány szerint a világ olaj iránti kereslete évi 1,6 százalékos ütemben emelkedik. A gázfelhasználás 2030-ig megduplázódik és a szén változatlanul az energiaigény 20 százalékát fedezi majd. A szél- és vízenergia és más megújuló energiahordozók szerepe növekedik majd ugyan, de világátlagban nem halajda majd meg a két százalékos részarányt az össztermelésből. Egy fenntartható globális energiaellátási rendszer létrehozásához technológiai áttörésekre lenne szükség, amelyek radikális módon megváltoztathatnák az energiatermelés és energiafelhasználás jelenlegi módszereit. A kormányoknak erősíteniük kellene az energiaipari kutatások fejlesztésének a támogatását annak érdekében, hogy minél előbb rendelkezésre álljanak azok az új technológiák, amelyek a környezet és az ellátás biztonságának a veszélyeztetése nélkül képesek biztosítani a világ energiaigényének a fedezését. (Vészjósló tanulmány az IEA-től. vg.hu)

...A szén is felértékelődőben van. Annál is inkább, mert a szénárak sokkal stabilabbak, mint az olaj- és gázárak. Lengyelországban az erőművek 96 százaléka, Csehországban 72 százaléka működik szénnel, de az Európai Unióban ez az arány 27 százalékra csökkent, és Magyarországon is már 30 százalék alá szorult. Ennek nemcsak környezetvédelmi okai vannak, hanem az is, hogy a kitermelés költségei az uniós országokban három-négyszer magasabbak, mint amennyiért ma a világpiacon importszenet lehet kapni...

[Világgazdaság] 2006.01.25 09:19

A szén hosszú távon nélkülözhetetlen elsődleges forrás marad a növekvő globális energiaszükséglet biztonságos kielégítéséhez. A szénhidrogének és a nukleáris energia térhódítása ellenére mintegy 40 százalékos súlyával még mindig döntő szerepet játszik a világ áramtermelésében, és a teljes primérenergia-szükségletnek is közel az egynegyedét fedezi a World Coal Institut (WCI) 2003. évi adatai szerint - írja a Világgazdaság.
(Az áramtermelésben betöltött hazai súlya csak 20 százalék körüli.) Az arányok ugyan változhatnak a jövőben, ám a szénre – biztonsági és gazdasági megfontolásokból – mindig lesz igény. A WCI ennek alátámasztásául felsorol néhány nyomos indokot. Mintegy 70 országban vannak feltárható készletek, amelyek több mint 160 évre elegendők a jelenlegi termelési szint mellett. A szén szállításához és tárolásához nem kellenek hatalmas beruházások és folyamatos védelmi költségek, mint a szénhidrogéneknél. Termelése és felhasználása független az időjárástól, nem úgy, mint a szél- és a vízenergiáé. Végül, a világpiaci árváltozások is mérsékeltebbek és kiszámíthatóbbak.

A fűtő- vagy kazánszén világpiaci súlyát jelzi, hogy hivatalos ausztrál becslés szerint tavaly közel 560 millió tonna cserélt gazdát a nemzetközi kereskedelemben, ez 2,6 százalékos bővülés 2004-hez képest. A legtöbb szén a kelet- és délkelet-ázsiai térségbe, döntően Japánba, Dél-Koreába és Tajvanra irányult, ám az Európai Unió importja is meghaladta a 161 millió tonnát. Az ázsiai erőművek importigénye az idén tovább nőhet, míg Nyugat-Európáé valószínűleg kissé gyengül. A szén idei világpiaci ára mérséklődhet, bár így is meghaladhatják a sokévi átlagot. (A múlt év végén az európai napi piacon valamivel 39 dollár fölött mozgott a fűtőszén tonnánkénti átlagára.)

Az exportőri rangsorban tavaly Indonézia tört az élre 116 millió tonnával, megelőzve Ausztráliát. A harmadik helyet a Nyugat-Európa ellátásában fontos szerepet játszó Dél-Afrika foglalta el, a sorrend várhatóan az idén sem változik. Ám a negyedik helyről Kolumbia leszoríthatja Kínát. Ez utóbbiban a helyi fogyasztás gyorsabban nő, mint a bányakapacitás, és a rossz biztonsági körülmények miatt fokozottan kell üzembezárásokkal számolni.
* * *