Legfontosabb információ a pelletek vásárlásakor, hogy milyen anyagból készült. Két fő csoport van, wood pellet és agripellet. A fapelletek nagyon tiszta fából készülnek, 1% vagy kisebb hamutartalommal. A fapelletre tervezett kazánokhoz csak ez a jó. Általában jóval drágább az agripelletnél.
Az agripellet szalmából kukoricából, mezőgazdasági hulladékokból készülnek. hamutartalmuk 3-10%, jóval magasabb, mint a fapelleté. Az agripelletet nem szabad fapelletes kazánba rakni. Az agripellet használatához kifejezetten erre tervezett kazánt kell használni(CARBOROBOT) Az agripellet ára a szénéhez hasonló.
A pelleteket kisebb mennyiségben zsákolva érdemes venni. Nagyobb mennyiségnél(töb tonna) lehet big-bag zsákban is vásárolni. A pelletek fűtőértéke nyagon változó lehet, a gyártás módjától függően. Ha sok nedvességet használnak a préseléskor, akkor sajnos a fűtőértéke a nagy súly ellenére alacsony lesz. Mindenképpen ellenőrizzük a megvásárolni kívánt anyagot. Egyszerűen nyúljunk mélyen a pellet halomba és érezhető, ha nedves az anyag. A száraz pelletnél(10-12%) nem érzünk nedvességet.
Az agripelletek között két fő csoport van. Vannak olajos pelletek, repcéből, napraforgóből préselve és vannak a nem olajos pelletek, szalma, kukoricaszár, kérges fa. Az olajos pelletek nagyon jó fűtőértékűek. Olajos pellet vásárlásakor figyeljünk arra, hogy keményre préselt legyen, mert a szétporló pellet füstölve ég, a túl gyors gázosodás miatt. Olajos pelletből nagyobb méretűt válasszunk(8-10-12mm) a lassúbb és tisztább égése miatt.
A nem olajos pelletekből vehetünk kissebb méretűt is(6-8mm) sőt, ha rossz az alapanyag(korpa, ocsú) akkor kifejezetten javasolt a kissebb méretű pellet gyártása, a gyorsabb égés érdekében.

A pelletek rendkívül érzékenyek a nedvességre, porrá esnek szét, ha víz éri öket, így pedig nagyon leromlik a használhatóságuk.
A pelletek élő anyagok, vonzzák a rágcsálókat. Nagyobb mennyiségek tárolásakor mindenképpen foglalkozni kell ezek távoltartásával, a mezőgazdaságban bevált módszerekkel. Ne tároljunk le évekre anyagot, illetve időnként rakjuk át a zsákokat, vagy a halmot bolygassuk meg, hogy a rágcsálók ne tudjanak zavartalanul szaporodni.

A szenet helyi kereskedőtől, vagy távolabbi nagykereskedőtől kell megvenni. A helyi forrás kényelmesebb, kisebb mennyiséget is kiszállítanak, viszont drágább megoldás. A távolabbi nagykereskedői beszerzés olcsóbb, a minőség jobb, de a szállítási költségek magasabbak. Kisebb mennyiséget(2-4tonna) nem éri meg így vásárolni. A nagyobb távolságról történő beszerzésnél mindenképpen törekedjünk a 20-25 tonnás mennyiség megvásárlására. Szervezzünk ismerőssel közösen szállítást, így a mennyiség lehet nagyobb és a szállítási költségek megoszlanak. A barnaszenek hosszabb időn keresztül történő tárolása során illó anyagok távoznak belőle és fojmatos lassú oxidáció is zajlik. Néhány hónap alatt 10 % fűtőérték veszteség is bekövetkezhet. Ezért nem célszerű több évre előre barnaszenet vásárolni. Jobban megéri minden évben a tavaszi-nyári kisebb szénforgalmú időszakban a kereskedőknél jó áron megvenni a fűtőanyagot.
Egy köbméter gáz helyettesítésére kb. 2kg közepes fűtőértékű barnaszén kell. A daraszén ömlesztett formában kb 1tonna/m3 fajsúlyú, tehát a tároláshoz tonnánként 1m3 hely szükséges (pl átlagos 100m2 családiház éves szükséglete 5-8 tonna, vagyis 8m3 tároló kell.)
A szén tárolásakor figyelembe kell venni az öngyulladási hajlamot. A vastag rétegben, 1,5-2m felett összehalmozott szén, főleg ha megázik, hajlamos arra, hogy a belsejében zajló lassú oxidáció hője felhalmozódjon, öngyulladás léphet fel. Emiatt a szenet száraz helyen tároljuk, ne halmozzuk több méteres vastagságba. Ha megjelenik az öngyulladás füstje, szét kell lapátolni a halmot és vízzel locsolva hűteni kell a szenet.

A tüzifa általában olcsón beszerezhető, közepes távolságra megéri szállítani. Száraz helyen kell tárolni a jó fűtőérték megőrzéséhez. A frissen vágott fa nedvesség taralma kb. 50%. A legalább egy évig száraz szellős helyen tárolt fa 15-20% vizet tartalmaz, ezt légszáraznak nevezzük. (az abszolút szárazanyagra vetített víztartalom 15-20%). A nehezen mérhető nedvességtartalom miatt a fát célszerű térfogatban (m3) és nem súlyban vásárolni. A fa vásárlásakor mindenképpen fontos a fajta, nedvességtartalom, feldolgozottság és szállítási körülmények összevetése.